A modori városkapu

A városfalak a belvárost ölelik nyugati, északi és keleti irányból. A koordináták az északi városkapura mutatnak
Rövid leírás: Modor városának történelmi magját egy északnyugat-délkeleti irányú hosszú főutca és az abból nyugat felé kiágazó kisebb mellékutcák jelentik. Ezt a területet védelmezte az 1610 – 1646 között emelt városfalak és tornyok rendszere. Három kapun keresztül lehetett bejutni a borkereskedelméből meggazdagodott és 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelt városba. Ebből kettő a főutca két végén, míg a harmadik a Pozsony felé vezető délnyugati oldalt nyílott. Egy 1736-os látképen még ó-olasz bástyás erődítménnyel körbevéve ábrázolták a települést, ennek létezéséről azonban nem maradt fenn más adat. A vészterhes háborús idők elmúltával a város növekedését akadályozó falakat jelentős részét (az alsó kaput 1874-ben, a bazinit 1882-ben) lebontották. Napjainkat mindössze csak a négyzetes északi városkapu, a falak kisebb részletei a polgárházak közé beépülve és egy borozónak átalakított, kör alakú torony érte meg.

Fényes Elek leírása Modorról

„Környéke Modornak igen kies, nyugotra és északra szőlőhegyek, bikkes fenyves erdők, délre termékeny szántóföldek és kertek veszik körül. A belvárost a Modra patak futja keresztűl. Utczái elég szélesek, kövezettek. Házai ó izlés szerint vannak épitve. Van jeles r. kath., és 2 ágostai temploma, ágostai gymnasiuma. – Külvárost hármat számlál, ide nem értve Királyfalvát. Népessége 4500 lélek, közel fele katholikus, fele ágostai hitü, s nyelvre nézve 2/3 tótok, 1/3 németek. – Számos kézmüvesei közt a posztósok, fazekasok és bodnárok érdemelnek különösen emlitést; s az utóbbiak apró sörös hordóikat Posonba is lehordják. Országos vásárai mit sem érnek, de szombaton tartott hetivásárai igen élénkek. – Határa nagy kiterjedésű és sok javakkal áldatott meg. Szántóföldei ugyan kövecsesek, de trágya után jól fizetnek; rétje bőven van, erdeje 3983 holdra terjed; legelője azonban szűk és kavicsos; szőlőhegye roppant, és sok bort terem, de jóságára nézve a bazini, szentgyörgyi, grünaui borokkal ki nem állja a versenyt.”[